Az Őrség Magyarországnak az a szeglete, amelybe egészen biztosan beleszeretsz. Minden érzékszervedre egyszerre hat: bájos falvai, illatos erdei, autentikus ízei és az itt élők magától értetődő kedvessége egy szempillantás alatt levesz a lábadról.  Ne próbálj ellenállni a vonzerejének – inkább pattanj bringára, és szívd magadba a hangulatát!

Az Őrség hagyományai

Az Őrség eredetileg a honfoglaló magyarok által állított helyőrségekről kapta a nevét, a lakott területet védő, ún ‘gyepű’ mögé épült településeket, és az itt élő gazdálkodók otthonát jelentette.  A történelem során változó körülmények és hatások ellenére a gazdálkodás, a kézművesség és az állattenyésztés hagyományai máig megmaradtak ezen a gyönyörű vidéken. A helyieket a természet tisztelete, és valami különleges közvetlenség jellemzi, talán ebben rejlik az Őrség titka, ez adja egyedi varázsát.

A térség jellegzetes ‘szeres’ településformája szintén megmaradt az elmúlt századok alatt: különféle gazdaságok és kulturális egységek épületegyütteseinek laza kapcsolódása ez, ahol gyakran nincsenek kerítések sem. A látogatók előtt nyitva állnak az ajtók, és mindig jut idő egy kedves szóra, pár perces közvetlen beszélgetésre. A ‘szer’ legtöbbször a tulajdonos család (Baksaszer), elhelyezkedés (Felsőszer) vagy valamilyen jellegzetesség (Városszer, Templomszer) alapján kapta a nevét.

A hagyománybeli és kulturális összetartozás fittyet hány a határokra is: a szlovéniai Muravidék és Ausztria egyes területei szervesen az Őrséghez tartoznak. Látnivalóik ugyanúgy nem maradhatnak ki a sorból, mint a hazai területeken fekvők.

Őriszentpéter – Az Őrség szíve

Az Őrség ‘fővárosa’ címet kaphatná meg Őriszentpéter, ha (város létére!) nem lenne szinte ugyanolyan apró, mint a környék más települései. Kulturális értelemben azonban mindenképp központi szerepe van: itt található az őrségi turizmus látogatóközpontja, innen indulnak ki a turista útvonalak, és a főbb nevezetességek is a közelben találhatók.

Az Életfa, a Jégverem, és az Árpád-kori Szent-Péter templom kihagyhatatlan látnivalók, de a termelői piacot is érdemes felkeresni szombat délelőttönként. Ha először járunk az Őrségben, a Szikszai Edit nevét viselő Helytörténeti Gyűjtemény megtekintése sok információval gazdagíthat.

Őriszentpétertől 8 km-re található Szalafő, és ezen belül Pityerszer Falumúzeuma, ahol a jellegzetes népi építészet emlékeit eredeti helyükön csodálhatjuk meg. A skanzen látogatóközpontjában információs pult és ajándékbolt is van, de akár a helyi fogásokból álló ebédünket is elkölthetjük a hangulatos szabadtéri teraszon, a lugasok árnyékában.

A picit távolabb, Felsőmarácnál található Himfai Parkerdő vagy a szalafői Csörgőszer gyümölcsösei megismertetnek minket az Őrség növényvilágával, és olyan őshonos terményeivel, mint a csörgőalma.

Mesterségem címere…

A falusi gazdálkodás mellett az őrségi állattartás is őriz hagyományokat, és ez számunkra is remek programok lehetőségét kínálja. Megismerkedhetünk például a muraközi ló tenyésztésével, és lovas programokon vehetünk részt az itteni lovasudvar tulajdonosainál.

A másik hagyományosan őrségi mesterség a fazekasság, melynek élő hagyományaival leginkább Magyarszombatfán találkozhatunk. Többgenerációs mesterek élnek és kereskednek itt, érdemes elbeszélgetni velük, és megismerni gyönyörűszép portékáik történetét.

Ízek és illatok – gasztronómia az Őrségben

Jónéhány jellegzetes étel, és igazi specialitás gazdagítja az őrségi gasztronómiai felhozatalt: a zalai Dödölle, amely hagymával, szalonnával és tejföllel az igazi, vagy például egy jó tökös-mákos rétes mindenképp kihagyhatatlan fogásnak számít. Ami viszont az igazi őrségi kuriózum, az a tökmag.

Az Őrség Zöld Aranya

Az őrségi tökmagolaj készítés hírét és hagyományait szükségtelen öregbíteni, a tökmagból készült finomságok pedig feltették a helyi termelőket Magyarország gasztromómiai térképére is. 2016-ban az Ország Tortája címet is elnyerte az ‘Őrség zöld aranya’ fantázianevű desszertköltemény, málnazselével kiegészülve, amely méltán népszerű azóta is – fagylaltban, süteményben egyaránt visszaköszön a nemzeti színekben pompázó csoda. Ha pedig saját magunk szeretnénk kipróbálni, hogyan is kell szakszerűen tökmagolajat sajtolni, ezt Apátistvánfalván megtehetjük.

Az Őrség templomai

Az Őrség alapvetően a protestantizmus hatásait hordozza,  a lakosság többsége evangélikus kötődésű. Templomai egyszerűek, letisztultak, mentesek minden (túl)díszítéstől.
Több Árpád-korabeli templomot is találunk, melyeknek a freskói szépen megmaradtak – ezek a leglátogatottabbak. Két kedvencünket a teljesség igénye nélkül emeljük ki:

Velemér, Szentháromság-templom

Veleméren, az erdő szélén, mint egy meséből tűnik elénk az Árpád-kori templom, melyet a Fények Templomaként is emlegetnek. Érdekessége, hogy bizonyos napszakokban az ablakokon besütő napfény különleges megvilágításba helyezi a freskók egyes részleteit. Leginkább délelőtt 11h és délután 15h között érdemes felkeresni a helyet, a legszebb fény-élményekkel pedig májusban és augusztusban találkozhatunk. A freskók Aquilai János munkái a 18. századból.

Szentgyörgyvölgy

A református templom ajtaja tárva-nyitva áll a turisták előtt, hétköznap reggeli látogatásunk során egy lélekkel sem találkoztunk aki megállított volna. A templom jellegzetessége a kék festéssel díszített fakazettás mennyezet, melyet a karzatról lehet legjobban megcsodálni.
Helyi asztalosmesterek készítették a kazettákat, a festés pedig Patkó András református tanító  keze munkája a 19. századból.

Kerékpárutak az Őrségben

Az Őrség hangulatos vonulatainak felfedezésére mindenképpen a két kerék a legjobb választás. Szerencsére az útvonal kijelölésével sem kell bajlódnunk, hiszen összesen 6, gondosan tervezett, és jól kitáblázott útvonal segíti a tájékozódást. Ezek a fantáziadús Őrség 1-6 nevet kapták. Őriszentpéterből kiindulva a legrövidebb bringás útvonal 26, a leghosszabb pedig 58km hosszú. A távok nem tűnnek soknak, de néhány szakaszon azért kisebb szintkülönbségekkel számolnunk kell – így kellemesen el fogunk fáradni a túráink végén.

orseg_bringas_utvonalak

Minden kerékpáros útvonal érint egyet a térségben található tavak közül, és némelyik Szlovénia területére is átvisz minket.

Tavak és kirándulóhelyek

Az Őrség legjobb természetes strandja a Vadása-tó Hegyhátszentjakab mellett. Tulajdonképpen nem is egy, hanem 2 tóról beszélünk – az egyik a vadregényes, sűrű növényzettel körbevett, amolyan igazi horgászok álma, a másik a szolidan, de igényesen kiépített strand: mosdók, öltőző, napozóstégek és büfé is van itt – a táj szépsége mégis érintetlen maradt.
A tó melletti kemping is kellemes szállás, illetve kiindulópont lehet a környék felfedezésére.

A gyalogos túraútvonalak minden irányban átszelik az Őrséget, és jól követhetők. A Rockenbauer Pál nevével fémjelzett Dél-Dunántúli Kéktúra 3. szakasza szintén érinti az Őrség legszebb helyeit: Őriszentpéteren, Magyarszombatfán és Szentgyörgyvölgyön is találunk pecsételő pontokat. Gyalogos kirándulásaink során még valószínűbb, hogy találkozunk az Őrség gazdag élővilágával – itt ugyanis bármikor bekukkanthat egy őzcsalád a fényképezőgépünk lencséjébe, vagy átsétálhat előttünk egy random baromfiudvar teljes népessége. Mindez hozzátartozik őrségi tartózkodásunk maradéktalan élvezetéhez.

Szállás az Őrségben

Ha igazi vidéki nyugalomra, csendre és erdei idillre vágyunk, jobb helyre nem is érkezhetnénk. Itt tényleg bőven válogathatunk a jobbnál jobb szálláshelyek közül: hangulatos vendégházak, falusi szállásadók, és különleges atmoszférájú erdei panziók várnak, sőt akár egy lombházban is tölthetjük az őrségi éjszakákat, ha ez a szívünk vágya.

A mi kedvencünk az Őrségi Patakparti Alpaka Panzió lett: igényes, csendes és barátságos erdei szálláshely, melyben 3 lombház, és további 11 szoba várja a látogatókat.

alpaka_panzio
Szállás Tipp

A családi üzemeltetésű panzió hangulatos teraszán kiváló étterem/kávézó vár, az erdőben függőágyakban lazulhatunk, és ráadásként egy igazán különleges programban lehet részünk: az itt tenyésztett alpakákkal is közelről megismerkedhetünk.